Az orfűi túránkról hoztam képeket nektek a Mecsekben most nyíló szépségekről: a tó parti domboldalakon száz számra virító a kankalinról (primula), az erdőben elterülő medvehagyma mezőkről, a közöttük megbúvó hóvirágokról és tüdőfűről. Az illatos hunyor már emitt “bemutatkozott”.
♣
“A medvehagyma (Allium ursinum) nevét arról kapta, hogy a barna medvék előszeretettel fogyasztják terméseit, amelyet gyakran még a föld alól is kiásnak.
A medvehagyma erősen fokhagymaillatú levelei kora tavasszal jelennek meg és a nyár közepére elszáradnak. A növény a nedves, árnyas erdőkben érzi jól magát, hazánkban főleg a gyertyános, tölgyes vagy bükkös erdők aljnövényzetében nő. Tömeges lelőhelye a Mecsek, ahol legkorábban Orfű környékén, illetve a Misina déli lejtőin jelenik meg.
Leveleit tavasszal, a virágzás előtt szedik, és frissen használják fel, hagymáját a fokhagymáéval azonos módon hasznosítják. A medvehagyma kedvezően hat a gyomorra és a bélrendszerre, enyhíti a szédülést és a fejfájást, csökkenti a magas vérnyomást, valamint tisztítja a vesét és a vért.
A védett területek kivételével hazánkban még nem tiltott gyűjtése, azonban a természetes hazai medvehagyma-állomány védelméért érdemes egy-egy tőről csak a levelek felét leszedni, mert így a hagyma virágozhat, és a magok elszórása is biztosított marad.”
Mi is szedtünk egy keveset, hogy ki-ki tudjon egy kis finomságot készíteni belőle. 2018. április 14-15-én rendezik meg a XV. Orfűi Medvehagyma Fesztivált, az ide látogatók is kóstolhatnak medvehegymás étkeket. Végül még mutatok pár fotót a fák között megbúvó, hóvirágokkal tarkított medvehagyma mezőről. Gyönyörű látvány, ahogy a nap átvilágít a zsenge leveleken…